A jugoszláviai reformátusság reprezentációja a csehszlovákiai magyar református egyházi sajtóban 1918–1938 között

Absztrakt

Jelen tanulmány a jugoszláviai református egyház képét vizsgálja a Csehszlovákiában 1921 és 1938 között megjelent hivatalos magyar református egyházi folyóiratban, a Református Egyház és Iskolában. A tanulmány célja annak elemzése, hogy a folyóirat hogyan alakította ki a Jugoszláv Királyságban élő református kisebbség képét, és mely tematikus, narratív minták formálták ezt az ábrázolást. Módszertanilag a cikk kvalitatív tartalomelemzésen és diskurzuselemzésen alapul, amelynek alapjául a Református Egyház és Iskolában közölt források szolgálnak, köztük egyházi jelentések, zsinati határozatok, intézményi beszámolók és híradások. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyházi sajtó nem csupán információs médiumként működött, hanem aktív szereplőként is részt vett a református kisebbségi identitás fenntartásában, az intézményi konszolidáció legitimálásában és a határokon átnyúló református szolidaritás előmozdításában. Az elemzés arra is rávilágít, hogy a Református Egyház és Iskola a jogi konszolidációt, a kisebbségi konfliktusokat, a lelkészi hiányt, a diaszpóra lelkigondozását, a diakóniai tevékenységet, az ifjúsági mozgalmakat és a normatív szabályozást egymással összefüggő területekként kezelte. Az egyházi újságírás normaközlő és mobilizáló szerepének kiemelésével a tanulmány hozzájárul a magyar református egyháztörténet és a felekezeti sajtó kutatásának történetírásához, ugyanakkor összehasonlító keretet kínál a közép- és kelet-európai kisebbségi egyházi sajtó tanulmányozásához.