„Két szempillantás között minden elsötétül” Figyelemirányítás, műfajiság és személyjelölés Závada Péter verseiben
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy – a készülő ELTE-Lírakorpusz elméleti keretei között – összefüggést keressen a versbeli figyelemirányítás, a műfaji sémák és a személyjelölés mintázatai között. Závada Péter A muréna mozgása című kötetében ugyanis számos olyan mű olvasható, melyek a megfigyelés folyamatára, a (vizuális) figyelem irányulására reflektálva kínálják fel a hagyományosabb (transzcendáló) értelemképzés lehetőségét (Ingamozgás/A szó árnyéka, Ingamozgás/A kalapács árnyéka, Munkajegyzetek/A felvezetés értelme, Egy alma határai). Módszeres elemzéssel térképezem fel a poétikai figyelemirányulás kötetbeli módozatait, melyhez Lucy Alford kategóriáit alkalmazom a tranzitív és az intranzitív költői figyelemről. És mivel ezek a kategóriák Alford modelljében egyúttal műfaji sémákat is meghatároznak, az elemzés második lépése az így azonosított műfaji besorolhatóság tanulságára építve vizsgálja a személyjelölés jellemzőit a szövegekben, részben azzal a céllal, hogy műfajspecifikus jellegzetességeket térképezzen fel, részben pedig kapcsolódást keresve egyes lírai műfajok kognitív poétikai újraértelmezése irányába.
Article Details
Funding data
-
Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Grant numbers K 137659
Hivatkozások
Alford, Lucy. Forms of Poetic Attention. New York: Columbia University Press, 2021.
Aradi Csenge – Domsa Zsófia – Horváth Márta – Szabó Judit. „Figyelemirányítás és medialitás. Előszó”. NCOGNITO – Kognitív Kultúraelméleti Közlemények 3.1 (2024), 3‒4. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/ncognito/article/view/45931
Horváth Márta – Szabó Erzsébet. „Kognitív irodalomtudomány”. Helikon Irodalomtudományi Szemle 59.2 (2013), 139‒149.
Horváth, Péter – Simon, Gábor – Tátrai, Szilárd. „Annotation of person marking constructions on the Corpus of Hungarian Lyric Poetry”. Studia Linguistica Hungarica 34 (2022), 22‒37. DOI: https://doi.org/10.54888/slh.2022.34.22.37
Ramazani, Jahan. „Elegy and Anti-Elegy in Stevens’ Harmonium: Mockery, Melancholia, and the Pathetic Fallacy”. Journal of Modern Literature 17.4 (1991), 567‒582.
Simon Gábor. Egy kognitív poétikai rímelmélet megalapozása. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2014.
Simon Gábor. Bevezetés a kognitív lírapoétikába. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2016.
Simon, Gábor. „The perspective of the other. A corpus-based analysis of visual perception in Hungarian elegiac poetry”. Cognitive Linguistic Studies 10.2 (2023), 342‒366. DOI: https://doi.org/10.1075/cogls.00104.sim
Simon Gábor – Tátrai Szilárd. „»Tőlem ne várjon senki dalt« – Az elégikus líramodell kidolgozása Arany János költészetében”. Magyar Nyelvőr 141.2 (2017), 164‒190.
Simon Gábor – Tátrai Szilárd. „A modern magyar elégia kognitív poétikai modellje.” Történeti változatok elégiára. Szerk. Ferenczi Attila & Hajdu Péter. Budapest: L’Harmattan, 2022, 133‒149.
Szabó Judit. Közös figyelem és teatralitás: Figyelemirányítás Szophoklész Trakhiszi nők című tragédiájába. NCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények 3.1 (2024), 69–89. https://doi.org/10.14232/ncognito/2024.1.69-89
Tátrai Szilárd. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2011.
Vandaele, Jeroen ‒ Brône, Geert. „Cognitive poetics. A critical introduction”. Szerk. Geert Brône & Jeroen Vandaele. Berlin, New York: Mouton de Gruyter, 2009, 1‒29.
Zsidó N. András. A figyelem kognitív pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2022.