The Attempted Arson of the Hungarian Reformed School In Vukovar, 1904

Absztrakt

A tanulmány a vukovári magyar református iskola 1904-es gyújtogatási kísérletét elemzi a késői Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségi viszonyainak tágabb kontextusában. A bevezető rész rövid áttekintést nyújt a magyarok hosszú távú jelenlétéről Vukováron és Kelet-Szlavóniában a középkortól a modern korig. A tanulmány központi része az iskola felgyújtásának konkrét kísérletét, valamint annak helyi és politikai kontextusát vizsgálja. Az eseményt a horvát és a magyar nemzetpolitika közötti szélesebb feszültségek részeként értelmezi a horvát–magyar kiegyezést követő időszakban, amikor a nyelv, az oktatás és a kulturális intézmények kérdései erőteljes szimbolikus jelentőséggel bírtak a nemzeti identitások formálásában. Külön figyelem irányul a horvát sajtó reakcióira, amely hajlamos volt relativizálni az eseményt, valamint a magyar sajtóra, amely azt a horvátországi magyar kisebbség sebezhetőségének példájaként értelmezte, és beillesztette a horvát–magyar viszonyokról szóló tágabb politikai diskurzusba. A tanulmány rámutat arra, miként nyerhetett egy helyi, viszonylag kis közösségben történt incidens a médiabeli értelmezés és a politikai instrumentalizáció révén jóval szélesebb jelentést. Újságforrások és a helyi kontextus elemzése alapján a vizsgálat rávilágít arra, hogy a 20. század eleji nemzetiségi feszültségek miként artikulálódtak egyetlen oktatási intézmény körüli szimbolikus konfliktusokon keresztül.