Hungarian Associations along the Tisa River from the Perspective of the Yugoslav Authorities (1929–1935)
Main Article Content
Abstract
The study will exemine the Yugoslav authorities’ attitude towards ethnic Hungarian assiciation life in the Vojvodina through three local case studies (Stara Kanjiža, Senta, Stari Bečej) in the period 1929–1935. It will be also discussed how the authorities judged the behaviour and political loyalty of the leaders of these associations. In addition, the activities of civil societies in the three territorial units will also be touched upon. Conclusions are based on an analysis of the above aspects and on a comparison of the local levels according to these aspects.
Downloads
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.
References
Bárdi N., 2013, Otthon és haza, Csíkszereda, Pro-Print.
Barna G. – Pernye-Klamár S., 2013, “Egyletek és egyesületi élet Óbecsén a 20. század közepéig”, in ed. Barna G. et al, Óbecse a polgárosodás útján, Óbecse, Óbecse Község, p. 344–377.
Bethke C., 2009, Deutsche und ungarische Minderheiten und Kroatien und der Vojvodina 1918–1941. Identitätswürfe und ethnopolitische Mobilisierung, Wiesbaden, Harrassowitz Verlag.
Csurka D., 2009, “Élet a Délvidéken a két világháború között – Társadalmi szervezetek, egyesületek”, in Magyar Fórum, n ° 50, p. 6.
Davies T., 2010, “Civil Society History VI: Early and Mid 20th Century”, in ed. Anheier K., H. et al, International Encyclopedia of Civil Society, New York, Springer-Verlag, p. 361–366.
Dévavári Z., 2022, “Útvesztőben – Magyar országgyűlési képviselők az első délszláv államban”, in ed. Bárdi N. – Gyurcsík I., Nemzetiségi parlamenti képviselet – Nemzetiségi képviselet Magyarországon és az utódállamok parlamentjeiben (1869–1918/ 1920–1990), Budapest. Országház Kiadó, p. 184–229.
Dévavári Z., 2014, Új partok felé, Zenta, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.
Димић Љ., 2020, Културна политика Краљевине Југославије 1918–1941, Београд, ИК Филип Вишњић.
Egry G., 2015, Etnicitás, identitás, politika. Magyar kisebbségek nacionalizmus és regionalizmus között Romániában és Csehszlovákiában 1918–1944, Budapest, Napvilág Kiadó.
Fox Gotham K., 2005, “Civil Society”, in ed. Ritzer G., Encyclopedia of Social Theory. Vol. 1., Thousand Oaks–London–New Delhi, Sage Publications, p. 98–102.
Janjetović Z., 2005, Deca careva, pastorčad kraljeva – Nacionalne manjine u Jugoslaviji 1918– 1941, Beograd, INIS.
Kávai Sz., 2008, Magyarkanizsai társadalmi egyesületek 1945-ig, Szeged, Hálózat a Szabad Információért Alapítvány.
Kepecs J., 1998, A Délvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai (1880–1941), Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.
Mák F., 2011, Draskóczy Ede – Bizonyítás egyszerű utakon, Zenta, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.
Mesaroš Š., 1981, Položaj Mađara u Vojvodini 1918–1929, Novi Sad, Filozofski fakultet, Institut za istoriju.
Németh F. – Várady T., 2001, Országok változnak, kultúrák maradnak, Újvidék, Forum.
Salat L., 2001, Etnopolitika a konfliktustól a méltányosságig. Az autentikus kisebbségi lét normatív alapjai, Marosvásárhely, Mentor.
Tolmácsy G., 1980–1981, Zenta társadalmi élete a két háború között – Adalékok a társadalmi egyesületek történetéhez. I–II. rész, Zenta, Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre.
Zeidler M., 2001, A revíziós gondolat, Budapest, Osiris.